Az E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület 2015 tavaszán is szeretettel várja természetjáró, természetfotós vendégeit a Csiperke Erdei Iskolájába!

Egy napsütötte tavaszi séta szívet melengető élményt nyújt a kirándulók számára. Kikelet havában sok ritka növénnyel büszkélkednek az öreg tölgyesek. Márciusban az éledező beregi erdők ligeteiben egy élénk lila, törékeny kis növény, a kárpáti sáfrány hívja fel az arra járó kirándulók figyelmét. A sáfrányokkal egy időben bontja lepleit a hófehér tavaszi tőzike és az aprócska virágaival megbúvó  erdélyi csillagvirág.

Szent György havában, a virágkoszorút öltött vadkörtefákkal egy időben emelik fel virágaikat a kockás liliomok. A rózsaszín, sakktáblaszerűen foltos, bókoló virágok sok természetfotóst ihlettek meg. E szemet-lelket gyönyörködtető liliommal április első felében szakembereink vezetésével, lápréteket és ligeterdőket bebarangolva találkozhatnak Csiperke Erdei Iskolánk vendégei.

Helyszín: Beregi-sík, Márokpapi környéke

Időpont: 2015. március - április

Indulás: Csiperke Erdei Iskola és Tábor (Márokpapi, Kossuth u. 111.)

Utazás:

Budapestről Vásárosnamény az M3-as autópályán érhető el. Nyíregyházáról - Vásárosnaményon keresztül - Márokpapi, a 41-es úton közelíthető meg. A 41-es útról Csaroda után 2 km-re kell letérni jobbra. (E-misszió Egyesület - Csiperke Erdei Iskolája - Kossuth u. 111 sz.).

Árak:

25 fő fölötti szállóvendégek számára a túravezetés ingyenes

Túra hossza: megközelítőleg 4-5 km, ami sétával, fényképezéssel és pihengetéssel együtt 3-4 órát vesz igénybe.

Egyéb tudnivalók: Ajánlott öltözet az időjárástól függ, de előnyös a réteges ruházat. Mivel a Bereg tavasszal bőségében van a víznek, ezért a gumicsizma erősen ajánlott! Továbbá érdemes fényképezőgépet és távcsövet is hozni.

Gyakori kérdések:
Túra lesz vagy sem: A túra nem marad el, még a tél előrenyomulásával sem. A természet minden időszakban tud szép élményt nyújtani a kirándulóknak. Fűtött erdei iskolánkban lehetőség lesz egy kicsit átmelegedni.

Kutya: A buszra nem lehet felhozni, de egyéni utazás esetén csatlakozhat a kirándulásra a gazdi hűséges, jól nevelt társa. A pórázról ne feledkezz meg!

Eső esetén: ha nagyon zord, tocsogós idő lesz, akkor a túra hosszának rovására a kultúrprogram kerül előtérbe. Így Csaroda és Tákos temploma és utóbbi Keresztszemes Műhely mellett - ha az idő úgy hozza - Beregdarócon a Kenderes múzeumot is megtekintjük. A napot Tarpán, a Bereg kincse boltjában zárjuk, ahol mindenki feltöltheti kiürülő aszalt-gyümölcs és "Bereg-vére" készleteit. Műemlékenként a belépőjegyek ára 200 Ft/hely.

A környék kultúrtörténeti nevezetességei... Bővebben ...

Virágos mindentudó

Kárpáti sáfrány - Crocus heuffelianus (nõsziromfélék családja - Iridaceae)

A faj a Kárpátok és a Balkán-hegyvidék bennszülött növénye, így alföldi elõfordulása igen nagy különlegességnek számít. Azonban a Szatmár-Beregi-sík éghajlatára erõsen rányomja bélyegét a hegyek (Kárpátok) közelsége, így hûvösebb és csapadékosabb az Alföld többi részénél. Ez lehetõvé teszi, hogy számtalan kárpáti flóraelem társaságában hazánkban egyedülállóan a Bereg és a Szatmár erdeiben egyaránt otthonra leljen ez a növényritkaság.

Legnagyobb termetû hazai krókuszunk latin nevét leírójáról, Heuffel Jánosról kapta, aki pozsonyi származású orvosdoktor volt. A XIX. századi kiváló növénytudós számos tanulmányával gazdagította a magyar flóra ismerettárát.

A kárpáti sáfrány a legészakabbra húzódó tagja az eurázsiai térségben a mediterrántól Iránig terjedõ Crocus nemzetségnek. Maga a növénynemzetség latin nevét a görög krokhé - fonal - szóból kapta. A szó a sáfrányfajok fonalas bibéjére utal. Mintegy 80 fajuk ismert, melyek a hagymás és hagymagumós növényekre jellemzõen õsszel vagy tavasszal nyitják fehér, sárga vagy lila virágaikat. Magyar neve - a sáfrány - viszont arab eredetû és sárgát jelent: a nálunk nem honos, õsszel nyíló jóféle sáfrány (Crocus sativus) vöröses-narancssárga bibéje ugyanis az egyik legrégebben használt ételfestõ fûszer. Mivel 1 kg szárított sáfrányhoz mintegy 200 ezer bibeszál szükséges, igazán nem meglepõ, hogy ennek a fûszernek az ára az aranyéval vetekszik. Azonban a hazánkban elõforduló sáfrányok hatóanyaga igen alacsony, így fûszerként egyik sem jöhet számításba.

A mi növényünk - akárcsak fajtársai - aprótermetû, föld feletti szára nincs. Ezért nem is érdemes leszakítani, úgyis hamar elhervad. Keskeny, szálas, méregzöld levelei tõállásúak, egyenesen a föld alatti hagymagumóból erednek. Az alig fél centi széles levelek fonákján fehér színû, kiálló csík, a fõér található, mely a sáfrányok egyik fontos, megkülönböztetõ bélyege. Feltûnõ, élénk lila, meglehetõsen nagy virága a levelekkel egyidõben jelenik meg. Mint a legtöbb egyszikû növény esetében, a virágnál itt sem különül el a csésze és a párta. A virágtakarót egyforma, ún. lepellevelek alkotják, melyek két körben hármasával állnak. E lepellevelek hosszúak, csövet alkotnak (a laikus ezt vélheti szárnak), mely a végén tölcsérszerûen kiszélesedik. A kárpáti sáfrányt könnyû megkülönböztetni társaitól a lepellevelek csúcsán lévõ, elmosódott szív alakú sötétebb foltról.

Magyarországon sokáig összetévesztették egy másik rokonával, az illír térségben (Észak-Horvátország, Szlovénia) honos illír sáfránnyal (Crocus tomassinianus), amely valóban nagyon hasonlít hozzá, de a lepelleveleirõl hiányzik az elmosódott rajzolat. Még gyakrabban szokták összetéveszteni - persze csak laikusok - a kökörcsinekkel és kikericsekkel, de az elõbbieknek igazi, virágot tartó, zöld, szõrös száruk van, míg a kikericsek õsszel virágzanak és leveleik következõ év tavaszára fejlõdnek ki.

A növény rojtos, narancssárga bibéi három hosszú bibeszálon ülnek. Virágzás elõtt a bimbót fehéres hártyás buroklevél borítja, akárcsak rokonainál, az íriszeknél. Mivel nincs föld feletti szára, termését is föld alatt érleli. A háromélû, száraz, felnyíló, sokmagvú, világosbarna színû toktermés csak a magok érése után kerül a felszínre.

A kárpáti sáfrány a hegyvidéki, alhavasi réteken, legelõkön néhol még tömegesen fordul elõ. A juhlegeltetés azonban gátolja terjedését. Az állatok ugyan nem eszik meg a növényt, mert egy olyan glikozidát - szafranalt - tartalmaz, amely az illóolajok alkotórésze, és szervezetükbe kerülve erõsen bódító hatású, amphetaminszerû metabolitokat képez; de letapossák a talajfelszínt, így a termés nem tud beérni.

Bár fokozott védelme nem indokolt, megérdemel egy kis odafigyelést, hisz igazán pompás látványt nyújt, mikor nagy tömegben, lila takaróval borítja a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet erdeinek tisztásait. Természetvédelmi értéke 10.000 Ft

Erdélyi csillagvirág - Scilla kladnii (liliomfélék családja - Liliaceae)

Hazánkban öt, egymástól nehezen megkülönböztethetõ csillagvirág faj él, melyek közül az Erdélyi csillagvirág a Zemplén-hegység és a Bereg-Szatmári-sík védett növénye.

A hajtáscsúcs zöld, sárga hegyû, a virágrügy halvány ibolyaszínû. A virágzati tengely és a levél világoszöld, lágy, törékeny. A lepel ibolyás, tövén élesen elváló fehér foltú. A termésben rekeszenként 2-3 magkezdemény található. Az elaioszóma* egyenletesen, aprón gyöngyös. A száraz mag világosbarna. Taxonómiailag még nem tisztázott fajcsoport, mely nagyságban és alakban is igen változatos.

Természetvédelmi értéke 10.000 Ft.

* Elaioszóma: A magvakon vagy virágrészeken levõ zsírban és olajokban gazdag kis függelékek, melyek a hangyák odacsalogatására valók. A hangyák a táplálékul szolgáló elaioszómákat a magvakkal együtt magukkal szállítják, amely tevékenységükkel közremûködnek a növények terjesztéséhez. Ezt a jelenséget a tudományban hangyák általi elterjedésnek (mirmekochoriának) nevezzük (görögül mýrmex= hangya, chorein=elterjed).

Tavaszi tőzike - Leucojum vernum (amarilliszfélék családja - Amaryllidaceae)

A tavaszi tőzike elegyes lomberdők, ligetek, nyirkos, de nem túl nedves rétek lakója, amely március-áprilisban virít.

A nyári tőzikénél kisebb termetű, 10-30 cm magas, hagymás évelő növény. Levelei keskeny-szálasak, tőállásúak, fényes-zöldesek. Virágai a tőkocsány csúcsán általában egyesével, olykor kettesével fejlődnek, többé-kevésbé bókolók, széles harang alakúak, fehérek, illatosak. A hat fehér lepellevél egyforma méretű, 1,5-2,5 cm hosszú, csúcsán apró sárgászöld folttal. Apró toktermése van. Fehér virága miatt gyakran keverik a hóvirággal. Galantamint tartalma miatt mérgező.

Természetvédelmi értéke: 5.000 Ft

Kockásliliom - Fritillaria meleagris (Liliomfélék családja - Liliaceae)

Számos tájneve van a kockásliliomnak; a kongóvirág név - ahogy Márokpapi környékén illetik ezt a fajt - a virágok bókoló helyzetére, míg a kotuliliom elnevezés a növény élőhelyére utal.

Nedves vagy változó vízállású ártéri réteken, tölgy-kőris-szil ligeterdőkben találkozhatunk vele.

A hagymás évelő növény szára a karcsú, zöld bimbóval eleinte a földön fekszik, majd 10-30 cm-re megnyúlva a bimbót fokozatosan felemeli. Tőlevelei hosszúak, keskenyek, hegyesek. A szárlevelek szálasak, szürkészöldek, szórt állásúak. A magános virág bókoló, széles harang alakú, rózsaszínes-vörösbarna, sakktáblaszerűen foltos. A lepellevelek szabadok, 3-5 cm hosszúak. Az érett toktermés 1-2 cm hosszú, függőlegesen áll.

Hazánkban a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet mellett Zala megyében és Gemenc környékén tenyészik. Április derekán, a Márokpapit övező fás legelőket nagyszámban díszíti ez a dekoratív védett növény.

Természetvédelmi értéke 50.000 Ft

ÉRDEKLőDINI A PROGRAMRÓL A KÖVETKEZő ELÉRHETőSÉGEKEN LEHET

E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület, 4400 Nyíregyháza, Szabolcs u. 6.
Szőke Zsuzsa: 20/431-8086, Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

	Szőke Zsuzsa		Kolocsán Tünde
Ha többet akar tudni táborainkról tekintse meg galériánkat! Kérjük, támogassa a természet- és környezetvédelmet! Számlaszámunk: Szabolcs Takarék - 68800109-11077444 1% Adószámunk: 19214555-2-15