Legfontosabb fészkelõhelyei a gazdag aljnövényzetû lomberdõk szegélyei, a folyóárterek, fûz-nyár ligeterdõk, a parkok, az öreg temetõk és a nagyobb kertek. Fészke csésze alakú, amit száraz levelekbõl készít és finom gyökerekkel bélel. A revírt a hím választja ki és énekével csalogatja magához a tojót. A revír határain és annak közelében gyakran harcolnak a szomszédos hímek. Szinte kizárólag a talajon mozgó rovarokkal, pókokkal, csigákkal táplálkozik. A fajra nézve a legnagyobb veszélyt élõhelyének pusztulása jelenti.

Közepes nagyságú bagoly, tollfülek nélkül. Az Északi tájak kivételével egész Európában költ, hazánkban is gyakori. A középhegységek erdeiben, folyóárterek ligeterdeiben, parkokban, öreg fákban bõvelkedõ nagyobb kertekben mindenütt megtaláljuk. Elfogadják a mesterséges, számukra kihelyezett, tág szájú fészekodúkat is. A párok évente egyszer költenek, a tojó egyedül kotlik a hím eteti. Éjszaka jár zsákmány után, a legsokoldalúbb vadász a hazai bagolyfajok között. Zsákmánya változatos, de a többséget mindig az apró rágcsálók jelentik.

Közepes nagyságú bagoly, jól látható toll fülekkel, melyek hosszúak és egyenként 6 tollból állnak. Párosodási idõben hallatott hangja rövid "hu". A legészakibb tájaktól eltekintve egész Európában elõfordul, hazánkban gyakori madár. Fészket nem épít, általában szarkák és varjak elhagyott fészkeit foglalja el. A hímek választanak revírt, de a tojó választja ki a fészek helyét. Több fészekbe is beleül, próbálgatja õket, míg végül dönt. Amíg a tojó kotlik a táplálékot a hím hordja, a fiókákat a tojó eteti. Tápláléka szinte kizárólag apró rágcsálókból áll, hazánkban gyakori zsákmánya a mezei pocok.

Kistermetû, zömök testû bagoly. Európa középsõ és déli tájain fordul elõ, hazánkban viszonylag gyakori. Jellemzõ élõhelyei az alföldi tanyák és hodályok, kis vasúti állomások, gazdasági épületek, öreg fasorok. Változatos vadászati módokat alkalmaz, legalább 25 kisemlõst és 60 madárfajt rendszeresen fogyaszt. Nyáron fõként bogarakat, sáskákat és egyéb rovarokat fog, de alkalmilag gyíkokat és békákat is zsákmányol.

A nedves rétek fokozottan védett madara. Elõszeretettel bujkál a magas fûben a fûcsomók között. Csak ritkán repül, általában jellegzetes hangja árulja el jelenlétét, melyet nászidõszakban a hím hallat. Fészkét a nedves ,üde, magas füvû rétek talajába készíti. A madárra nézve a legnagyobb veszélyt a kaszálás szüneteltetése és felhagyása a kedvezõtlenül ütemezett kaszálások és annak "harisveszélyes" módja, valamint a mûtrágyázás, és rovarölõ szerek alkalmazása jelenti.